Tényleg a túlélésért küzd a Fiat-Chrysler?

Sokat írtunk már az elmúlt hetekben a Fiat-Chrysler és a Peugeot csoport összeolvadásával kapcsolatos tervekről, egyeztető tárgyalásokról, most azonban azt szeretnénk megvilágítani, vajon tényleg életbevágó a Fiat-Chrysler számára ez a fúzió?

Nos, nézzük először is a tényeket. Ma elvétve sem találunk Peugeot kocsikat a tengerentúlon, ám ez nem mindig volt így, a Peugeot több mint 30 évig volt jelen az amerikai piacon, ám 1991-ben végleg kivonult és a visszatérésre a mai napig nem került sor. Azután jó néhány évvel ezelőtt röppentek fel először a hírek arról, hogy a Peugeot (nem az egész csoport, csak a Peugeot márka) visszatérhet az USA-ba és Kanadába, azután voltak olyan verziók is hogy csak az USA-ba, majd hogy csak Kaliforniába, és fel-fel röppentek 2020-2026-ig mindenféle lehetséges évszámok. A pletykákon túl azonban a mai napig nincs konkrétum, bármilyen céges megerősítés minderről. Egy biztos, a Peugeot az 1991-es észak-amerikai kivonulás után 1997-ben visszatért Mexikóba, és napjainkig is erős a jelenlétük, főként a 208, 308, 2008, 3008 és 5008 típusokkal. És még azt jegyeznénk meg ebben a blokkban, hogy törvény tiltja a Peugeot gépjárművek bevitelét Mexikóból az USA-ba.


Igen, felmerülhet a T. olvasóban a kérdés, hogy kapcsolódik mindez az FCA-PSA tárgyalásokhoz? Közvetlenül sehogy. Ez csak egy kitérő szösszenet volt, viszont erősen beárnyékolja a fúzió lehetséges jövőjét az észak-amerikai piacon. Pesszimista jóslatok szerint egy elkapkodott és gyors házasságnak akár 10 éven belül válás lehet a vége, és a fentebb leírta előzmények is hozzájárulhatnak a problémák gyökereihez.

Ha mégsem jönne létre az összeolvadás a két cégcsoport között, az elemzők szerint 2024-2025 körülre igen nehéz helyzetbe hozhatja a Fiat-Chrysler csoportot, de miért is? A hamarosan életbe lépő környezetvédelmi kvóta határértékekre vonatkozó szabályozást a Fiat-Chrysler aligha lesz képes tartani, így aztán folyamatosan fizetheti a vaskos bírságokat, mivel nem lesz elegendő tőkéje az új modellek fejlesztésére, ebből pedig egyenes ágon következik, hogy nem lesznek piacképes villanyautóik. Ezen a piacon, az elemzők számításai szerint 4-5 éven belül behozhatatlan hátrányba kerülhet bármelyik gyártó, ilyen feltételek közepette.

Mindebből pedig nem nehéz levonni a következtetést, hogy a Fiat keményen túlélő stratégiát jétszik, és próbálnak simulni ahhoz, akihez csak lehet, hátha létrejön a románc. Egyes vélemények szerint a PSA visszalépése esetén az sem kizárható opció, ha végül a Fiat-Chrysler egy kínai partnerrel állapodna meg, nem egy hasonló ügyletnek lehettünk tanúi az elmúlt pár év során, ahol kínai befektetők amerikai érdekeltségű cégekbe vásárolták be magukat.

Nagyon kínos, sőt azt is mondhatjuk egyre inkább kínos a Fiat számára, hogy az egész FCA csoport gazdasági eredményeit az olasz márkák húzzák vissza. A Peugeot csoport pedig taktikázik, mert ők a menyasszonyt olasz ruha nélkül szeretnék megkaparintani, ami ha megvalósulna, a Fiat ott maradna saját maga, ki tudja mit kezdenének ezután önmagukban?

A megkérdezett amerikai emberek egyébként jobban örülnének a Peugeot csoport amerikai visszatérésének, mint a Fiat jelenléte megerősítésének, ez talán abból is érzékelhető, hogy a Fiat továbbra is mint egy mostohagyerek keresi a helyét Amerikában és nem találja. Amerikában a piac is másképp működik, mint Európában. Odaát egyre kevesebb szedánt adnak el, eközben folyamatosan nő a SUV-ok, crossoverek, minivan-ok értékesítése. Mindezt keresik hibrid hajtással és teljesen villany verzióban is.

Mindezek alapján joggal feltételezzük, hogy az FCA számára egyre inkább létkérdés, hogy tető alá hozzák végre ezt a fúziót a PSA-val, hiszen egyre kevesebb reményük maradt arra, hogy a következő években lépést tudjanak tartani a konkurenciával, és itt a konkurencia alatt nem a Tesla-ra gondoltunk.