Hibridet vegyünk? Jó ötlet, de melyiket válasszuk?


2020-ban már nyugodtan kijelenthetjük, hogy egyre több gépjármű tulajdonos fejében megfogalmazódik a kérdés: „Mikor lenne érdemes a belsőégésű motorral felszerelt kocsimat lecserélnem elektromosra?” Az mára már nem kétséges, hogy egyre több érv szól a környezetkímélő járművek mellett.

Gondoljunk csak bele, a részben vagy teljes egészében elektromos járművek lényegesen kevesebb szennyezőanyagot bocsátanak ki a levegőbe, s így mi is hozzájárulhatunk ahhoz, hogy a magyar települések szmogterhelése csökkenjen, másrészt a hibrid gépjárművek hatékonyságukban már most sokkal versenyképesebbek, mint a robbanómotoros autók, sőt a környezeti zajterhelésük is lényegesen alacsonyabb, a fenntartási és üzemeltetési költségekről nem is beszélve.

Sokan nem is tudják, hogy egy átlag belsőégésű motoros gépjármű közel 1200 alkatrészével szemben az átlag full elektromos gépjárművek mintegy csak 200 forgó-kopó alkatrészt tartalmaznak, ezáltal a szervizköltségeik is sokkal alacsonyabbak a belsőégésű motoros társaiknál. Ebben a cikkünkben azt szeretnénk elmagyarázni, hogy mi a különbség a hibrid és az elektromos fogalmak között, meghajtási rendszerük alapján milyen típusokkal találkozhatunk ma az utakon, és kinek melyiket érdemes választania?


Az ötlet már közel 100 éve a tervezők asztalán hever


Ha ma valaki kiejti a száján, hogy elektromos vagy villanyautó, az emberek 90 %-ának azonnal Elon Musk neve és a Tesla modell ugrik be. Sokan nem is sejtik, hogy maga a technológia már közel 130 éves, az első tisztán elektromos hajtású autót az angol Thomas Parker fejlesztette ki. Parker gondolata már akkor igen egyszerű volt: a környezetet terhelő kőolajszármazékokkal működő belsőégésű motorok helyett inkább tisztább, csendesebb elektromos motorral próbáljuk meg hajtani a gépjárműveket. Abba most ne menjünk bele, hogy miért kellett 130 évnek eltelnie ahhoz, ahol most tartunk, ezt majd részletesen kifejtjük egy másik cikkünkben.



Világszerte hódít a hibrid


A hibridautók valójában a ’90-es évek végén váltak a tömegek számára árban is elérhetővé a Honda Insight és a Toyota Prius modellek piacra kerülésével. Az autógyártók többsége szerint a hibridautók képezik a következő évtizedben az autópiac legfontosabb szegmensét. Csak az USA-ban a Toyota és a Lexus már 2010-ig közel 2 millió hibridautót adott el. 2020-ra már az USA összes autógyártója kínálatában a hibridautó szegmens lett a meghatározó.

Az egész világon értékesített hibridautók 60%-a az USA útjain közlekedik, és ezen belül is a legtöbb, Kaliforniában. Ebben közrejátszhattak a viszonylag magas benzinárak és a szigorú légszennyezettségi előírások is. Az USA-ban az állam is támogatja a hálózatról tölthető hibridautók elterjedését. 2015-re már több mint egymillió hálózatról is tölthető (plug-in) hibridautó volt az USA-ban forgalomban.

Magyarországon jelentős kedvezmény jár a regisztrációs adóra azoknak, akik a környezetkímélő modellek megvásárlását fontolgatják: míg pl. az 1,1 literes Fiat Panda után 361 ezer forintot kell fizetni az államnak, addig a prémiumkategóriás Lexus LS 600h hibrid után csak 190 ezer a fizetési kötelezettség. Magyarországon zöld rendszámot a tisztán elektromos, a külső töltésű „plug-in”, illetve a növelt hatótávolságú hibrid járművek viselhetik.

Az elektromos autó meghatározása


A legtöbb ember számára az elektromos autó nem más, mint egy olyan jármű, amit tisztán elektromos energia hajt meg. Ezt a megközelítést használva elektromos autó a dodzsem, vagy a trolibusz is. Most azonban szűkítsük le a kört azokra az elektromos autókra, amelyek a meghajtáshoz szükséges energiát saját akkumulátorból nyerik és nem külső forrásból (pl. felsővezeték). Itt megjegyeznénk, hogy a ma gyártott trolibuszok is rendelkeznek már saját nagy kapacitású akkumulátorokkal, így egy esetleges áramszünet esetén is képesek arra, hogy önerőből félreálljanak egy biztonságos helyre, vagy akár elmenjenek a végállomásig, lehúzott áramszedőkkel.

A ma ismert tisztán elektromos autók ismérve az, hogy egy vagy több nagy teljesítményű akkumulátor táplálja. Ezek külső forrásból is tölthetőek, de a jármű maga is képes ezekbe az akkumulátorokba energiát visszatölteni azáltal, hogy fékezéskor, vagy lejtmenetben visszatáplálja a mozgási energiából keletkező elektromosságot – ezt hívjuk rekuperációs fékezésnek.


De akkor most mi a különbség az elektromos és a hibrid autók között?


A hibridekben minden esetben az elektromos hajtás és a belsőégésű motorok ereje egyesül. Ezek a járművek képesek arra, hogy automatikusan váltsanak a különböző hajtástípusok között, jellemzően egy számítógép folyamatosan felügyeli a rendszert, és az adott hajtást csak akkor kapcsolja be, amikor az a legjobb hatásfokkal képes működni.

Egy elektromos motor már igen alacsony fordulatszámon is képes hatékony teljesítményt nyújtani, így ha pl. városi forgalomban araszolunk, az elektromos hajtás sokkal olcsóbb lesz a számunkra. Egy átlagos hibrid autó városi fogyasztása közel 25 százalékkal alacsonyabb lehet, mint a belsőégésű motoros gépjárműveké.

A hibrideken belül is számos típust ismerünk, ma már szinte minden gyártó kínálatában szerepel több féle hajtásmegoldás, vagy tervben van ilyen a közeljövőben.

Egy azonban biztos, a 100 %-ban akkumulátorról működő, külső csatlakozóról tölthető tisztán elektromos járművek esetében hibás a „teljesen-hibrid” kifejezés használata, mivel ezekben egyáltalán nem található belsőégésű motor, viszont sokan ennek ellenére is használják ezeknél a típusoknál is a „full-hybrid” megnevezést.

Nos akkor épp itt az ideje, hogy megismerkedjünk az elektromos autók osztályozásával, a hibridizáció foka szerint.

I. Mikro-hibrid


A mikro-hibrid technológia még a lágy-hibridnél is egyszerűbb megoldást kínál az üzemeltetési költségek csöklentésére és a hatékonyság növelésére. Üresjáratban képes a Start-Stop funkció működtetésére, vagyis pl. egy piros lámpánál állva automatikusan leállítja a belsőégésű motort, majd később (pl. amikor a lámpa zöldre vált és a vezető levette a lábát a fékről) a másodperc törtrésze alatt szép finoman újraindítja a rendszer a kocsit.

Ezzel növeli az üzemanyag-megtakarítást. A mikro-hibrid hajtás főleg azoknál a járműveknél lehet előnyös, amelyek sok időt töltenek a városi dugókban, így pl. zöld lámpákra várva. Ezzel a megoldással 5-10% üzemanyag megtakarítás érhető el.


A hagyományos gépjárművekben a vízszivattyút és a légkondit is általában több, tárcsán átvezetett ékszíj hajtja meg a főtengelyről. Ennek a hajtásnak a legnagyobb hátránya az, hogy az elektromos berendezések csak akkor működnek, ha folyamatosan jár a motor. A motorokat általában maximumra tervezik, vagyis hogy akkor is 100 %-os forgatónyomatékot adhassanak le, amikor minden elektromos fogyasztó egyszerre működik. A motor így viszont maximumon jár akkor is, amikor nincs erre szükség. A mikro-hibrid autókban egy teljesen különálló villanymotor hajtja meg az elektromos eszközöket pontosan akkor, amikor szükség van rá.

Az indítómotor-generátor meghajtása történhet szíjjal (ISG), vagy rászerelhető a főtengelyre is (ISAD). A Start-Stop funkció ellátásához igen jól kell bírnia azt, hogy viszonylag sűrűn beindítja a motort. A generátor itt viszont nincs állandóan bekapcsolva (mint a hagyományos belsőégésű autóknál), ilyenkor csupán az akkumulátorról üzemelnek az elektromos berendezések. A generátor akkor kapcsolódik be, amikor pl. már tölteni kell az akkumulátort, vagy fékezéskor (megindul az energia-visszatáplálás).

Az egyik legismertebb mikro-hibrid hajtással rendelkező jármű a Smart Fortwo, de újabban ezt a hajtást alkalmazza a Citroen is a kis városi járműveiben.


II. Lágy-hibrid (Mild-hybrid)


A lágy-hibrod (enyhe-hibrid, mild hybrid) gépjárművek lényegében nagyon hasonlítanak egy hagyományos járműre és mindent tudnak, mint a mikro-hibridek. A kis villanymotor felfogható egy nagy indítómotornak is. Megálláskor, teljes lefékezéskor, vagy pusztán üresben guruláskor (lejtőn) leállítja a belsőégésű motort, ami egy kuplungra lépéssel automatikusan és gyorsan újraindul.

Az elektromos berendezések (pl. légkondi) akkor is képesek működni, ha a belsőégésű motor leállt. Fékezéskor a rendszer visszanyeri az így keletkező energiát és visszatáplálja az akkumulátorba. A villanymotor még az üzemanyag befecskendezése előtt felpörgeti a belsőégésű motort az üzemi fordulatszámra. Hegymenetben, vagy előzéskor a villanymotor segít a belsőégésű motornak.

No de akkor valójában miben is különböznek a lágy-hibridek a mikro-hibridektől? Elsősorban abban, hogy az ISG (integrált indító-generátor) ezekben a modellekben nem csupán a jármű elindításában segít, hanem annak gyorsításában is. A mikro-hibrideknél nincs közvetlen kapcsolat a motor főtengelye és az integrált indítógenerátor között, az ISG csak a motor indításában segít. A mild-hibrideknél a menet közben pl. a fékezés során keletkező energiát, mely visszatáplálódik az akkumulátorba, felhasználja a rendszer a jármű gyorsításakor is, ezzel hatékonyabb teljesítményt nyújtva és csökkentve az üzemanyag fogyasztást is.

Ezt a technológiát vezette be 2019 végén a Suzuki is az esztergomi gyárában, így 2020-tól már csak lágy-hibrid hajtáslánccal felszerelt Suzuki gépjárművek kerülnek forgalomba az európai piacon. Ezen belül is a hazai kereskedőknél már megvásárolható a Suzuki Swift és az Ignis lágy-hibrid változata, és 2020 első hónapjaitól megvásárolhatóak a hibrid Vitara és a hibrid SX4 S-Cross modellek is.

A lágy hibrid kategóriában a Ford kínálatában az elsők között jelent meg a Mondeo Hybrid 2016-ban, majd az elmúlt években sorra mutatta be a Ford az alapmodelljeinek lágy-hibrid verzióit is, úgy mint: Fiesta Ecoboost Hybrid 2019, Focus Ecoboost Hybrid 2019, 2020-tól jön a legújabb generációs Ford Puma Hybrid, a Ford Escape Hybrid, a Ford Explorer Hybrid és a Ford Fusion Hybrid, a Ford Kuga 2020 pedig már úgy mutatkozott be 2019-ben, hogy rendelhető Mild-hybrid, Full-hybrid és Plug-In hybrid változatban is.

A Fiat 2020. januártól forgalmazza a Fiat 500 és Fiat Panda modelleket lágy-hibrid változatban. Most, hogy aláírták a Fiat-Chrysler (FCA) és a Peugeot konszern (PSA) egyesüléséről szóló megállapodást, a közeljövőben számtalan, a cégcsoport alá tartozó modell hibrid változatának megjelenése várható, így pl. már folyik a tisztán elektromos Fiat 500E elektromos autó tesztelése is, melynek bemutatása 2020. március-április tájékán várható.




III. Rásegítő hibrid (Power-assist hybrid)


A rásegítő hibridek (power assist hybrid) közvetlenül a belsőégésű motorból nyerik a az energiát. Szükség esetén a villanymotor némileg rásegít egy kis plusz nyomatékkal. A hajtáslánc is szokványos. A belsőégésű motor és a hajtómű között elhelyezkedő villanymotor lényegében egy nagy indítómotor, amit ilyenkor nem csak a belsőégésű motor indításához használunk fel, hanem akkor is, amikor a vezető pl. „rálép a gázra”, vagyis növelni akarja a forgatónyomatékot. A villanymotor a belsőégésű motor újraindításához is használható, vagyis a motor leállásakor az elektromos berendezések az akkumulátorról tovább üzemelnek.

Rásegítő hibrid hajtással rendelkeznek a Honda hibridjei (pl. az Insight). A Honda rendszerét integrált motorrásegítésnek (IMA) is hívják. A rásegítő hibridek leginkább abban különböznek a teljesen hibridektől, hogy nem képesek a belsőégésű motortól függetlenül üzemelni, viszont nem sok elektromos energiára van szükségük, ezért az akkumulátoruk sokkal kisebb is lehet.



IV. Teljesen hibrid (Full-hybrid)


A teljesen hibrid (teljes értékű hibrid, full-hybrid) bármikor képes akár akkumulátorral, akár belsőégésű motorral, akár mindkettővel egyidejűleg meghajtva is működni. Ilyen rendszerű pl. az újabb generációs Toyota Prius, a Ford Escape és a Mercury Mariner is. Ahhoz, hogy a jármű csak akkumulátorról üzemelhessen, itt már nagy kapacitású akkumulátorra van szükség. Azért, hogy a mechanikai és az elektromos energiát könnyebben át lehessen alakítani, a hajtáslánc megosztott – ettől persze bonyolultabb is a rendszer. Egy speciális differenciálműre is szükség van ahhoz, hogy szabályozni lehessen az egyes erőforrásokból nyert teljesítmény aktuális arányát.

A Toyota ezt a hajtásrendszert „hibrid szinergiahajtásnak” is nevezi. Számítógépes vezérlés határozza meg, hogy mikor melyik erőforrásnak mekkora legyen a részaránya. Ez indítja el és állítja le a motorokat.

A harmadik generációs Priusban már mi választhatjuk meg a hajtásmódot, így például választhatunk sportos használat, dugóban történő araszolás, illetve üzemanyag-takarékosságra optimalizált üzemmód között.

Ezek a járművek tisztán elektromos hajtással csak viszonylag kis távolságokat tudnak megtenni. Mellettük szól viszont, hogy használatuk semmilyen korlátozással nem jár, rendkívül megbízhatók és hatótávolságukat nem korlátozza az akkumulátor teljesítménye.

Ilyen rendszerű pl. az újabb generációs Toyota Prius és a Mercury Mariner is. A Ford kínálatában elsőként a Kuga vásárolható meg lágy-hibrid, full-hibrid és plug-in hibrid változatban is, az idei évtől már rendelhető full-hibrid változatban a Ford Escape és a Ford Fusion, valamint a Ford S-Max és a Galaxy családi autók is.



V. Konnektoros hibrid (Plug-in hybrid - PHEV)


A konnektoros (háztartási hálózatról tölthető) hibrid (plug-in hybrid, PHEV) gépjárművek villanymotort és belsőégésű motort is tartalmazó párhuzamos, soros vagy vegyesen üzemelő, teljesen hibrid autók. Nagy mennyiségű elektromos energiát képesek tárolni (általában Li-Ion akkumulátorban).

Az utazás befejeztével az akkumulátor (pl. otthon a garázsban vagy a munkahelyen a parkolóházban) egy közönséges elektromos hálózat konnektorához csatlakoztatva is feltölthető, és így egyáltalán nem kell a jármű saját belsőégésű motorját töltésre használni.

A hálózatról tölthető, ún. plug-in hibridek jelentik az átmenetet a két technológia között. Ez a kategória már sokkal nagyobb teljesítményű akkumulátorral rendelkezik a hagyományos hibridekhez képest és az alapvető különbség, hogy nem „csak” a rekuperációs technológiával automatikusan, hanem külső áramforrásról is tölthető.

Itt a tisztán elektromos hajtással megtehető hatótávolság ma még modellenként rendkívül különböző, de minden esetben meghaladja a 25 kilométert, egyes gyártók pedig már az 50 kilométeres határt ostromolják. Ez a hatótáv már általában elég egy átlagos felhasználó napi városi közlekedésének biztosítására. Mivel ezt a távolságot ezek az autók teljesen elektromos módon, vagyis káros anyag kibocsátás nélkül is képesek megtenni, így kipufogógázokkal egyáltalán nem szennyezik a levegőt.

Ugyanakkor a belsőégésű motornak köszönhetően pedig hosszabb utazásoknál ezek az autók a hagyományos járművekhez hasonlóan használhatóak. Ezért azokban az esetekben érdemes az ilyen autókat használnunk, ha a mindennapi használatban viszonylag kis távolságokat teszünk meg, de évente többször hosszabb utakra is el kell indulnunk.

Ebben a kategóriában 2020-ban a következő modellekkel találkozhatunk a piacon (természetesen a lista csak a jéghegy csúcsa): Seat Leon, Toyota RAV4, Toyota Prius, Ford Kuga, Peugeot 3008, BMW X1, Mercedes E 300 de, Hyundai Ioniq Plug-in, BMW 530e, Volvo XC60 T8, Mercedes E300 e, Porsche Cayenne S E Hybrid, Kia Niro PHEV, Mitsubishi Outlander PHEV, Toyota Prius Plug-in, Range Rover P400e...

A Ford kínálatában - mint már említettük - a Kuga rendelhető 2020-tól lágy-hibrid, full-hibrid és plug-in hibrid változatban is, emellett a Fusion 2020, az Escape 2020, a Tourneo Custom 2020 és az Explorer 2020 modellek is elérhetőek lesznek plug-in hibrid változatban a kereskedők kínálatában 2020 folyamán.

Ez a technológia már terepjárókban, kisteherautókban is elérhető, úgy mint pl. a Ford Ranger EcoBoost, vagy a Nissan Navarra plug-in hybrid modellek.



VI. Tisztán elektromos (EV)


Ma Magyarországon a legismertebb típusok ebben a kategóriában a Nissan LEAF vagy a Tesla, de most már szinte a legtöbb nagy gyártónál elérhető tisztán elektromos autó: így ilyen pl. a Volkswagen e-Up és az e-Golf, a Renault Zoe, a Hyundai Ioniq, illetve a Kona, a BMW i3, a Smartnál a teljes EQ család, de már hamarosan csatlakozik ehhez a széles kínálathoz a Fiat, az Opel és a Peugeot is.

A Suzuki 2020. február 05-én rántotta le a leplet az első tisztán elektromos koncepció autójáról, a FUTURO-e modellről, az Indiában megrendezésre került nemzetközi autókiállításon. Itt elhangzott, hogy az a cél, hogy a Suzuki a közeljövőben 1 millió hibrid vagy elektromos járművet értékesítsen a világon az új "Mission Green Million" küldetés keretében.

A Fiat már teszteli a tisztán elektromos FIAT 500E elektromos autó prototípusát, melynek bemutatása 2020. március-április tájékán várható.

A Ford 2019 vége előtt mutatta be az USA-ban a tisztán elektromos és bivalyerős Ionity koncepció modellt, majd nem sokkal később a teljesen elektromos Mustang Mach-E modell is bemutatkozott, mely 2020 végéig kerülhet forgalomba. A 2020. januári CES rendezvényen számtalan hír röppent fel azzal kapcsolatban, hogy a következő években a Mustang több féle tisztán elektromos verzióban is meg fog jelenni a piacon. A Ford Transit haszongépjárműveknek is várható a teljesen elektromos változata 2021-ben. Ennek a prototípusával már találkozhattak a szemfülesek több németországi nagyvárosban is.

A luxus autókat kedvelők részére a prémium márkák is csatlakoztak, így már Magyarországon is elérhető az Audi e-tron, a Mercedes EQC, valamint a Jaguár I-Pace és a Volvo XC40. Ezen típusok mindegyike képes már a villámtöltésre is, a hatótávjuk kivétel nélkül meghaladja a 100 kilométert, sőt egyes típusoknál a 600 kilométert is elérheti.

Lényeges azt a szempontot is megemlíteni, hogy a tisztán elektromos autók a magyarországi céges és önkormányzati flották jelentős részében is azonnal bevezethetőek, ugyanis az ilyen járművek csaknem háromnegyede nem tesz meg napi 30-50 kilométernél többet. Természetesen nem elhanyagolható körülmény az sem, hogy ezek az autók megkaphatják a zöld rendszámot is, amely ingyenes parkolási lehetőséget jelent Budapesten és több vidéki nagyvárosban is.



Az elektromos járművek hajtástípusai


Soros hibridhajtás


A soros hibrid gépjárművek esetében a belsőégésű motor energiája egyetlen (soros) úton jut el a kerekekig. A belsőégésű motor nem közvetlen az autót, hanem a generátort hajtja, amely elektromos áramot termel a kerekeket meghajtó villanymotor és az akku számára, az akkumulátor töltöttségétől függően. Fékezéskor a jármű mozgási energiáját a villanymotor - generátorként - az akkumulátor töltésére használja fel. A soros rendszer kialakítása és elektromos vezérlése nem túl nehéz feladat, ám a többszörös energiaátalakítás és az akkumulátor töltési-kisülési veszteségei folytán a belsőégésű motor teljesítményének csupán mintegy 60%-a képes hasznosulni.

A konstrukció legnagyobb hibája, hogy itt minden energiaátalakításnál elvész az energia egy része. A belsőégésű motorból nyert energiának mindössze csak a 70-80%-a jut el a kerekekig; míg a hagyományos tengelykapcsolónál ez az arány 98%. Ha a jármű autópályán tesz meg hosszú utat, a belsőégésű motorból kell fedezni az energiaszükséglet nagyobb részét; ilyenkor a soros hibridhajtás hatásfoka 20-30%-kal lesz kisebb, mint a párhuzamos hibridhajtásé.

Abban az esetben, ha a villanymotorok a kerékbe vannak beépítve, nincs szükség sebességváltóra, hajtóműtengelyekre és differenciálműre sem, egyszerűbb a négykerékmeghajtást megoldani és alacsonyabb lehet a padlószint is. Ugyanakkor nagyobb lesz a rugózatlan tömeg és romlik a felfüggesztés viselkedése is az út egyenetlenségeire.

A soros hibridhajtás példaképei az Opel Flextreme, a Daimler Orion és a Renault Kangoo Elect’Road, de ilyen rendszerben működnek a Ford Transit/Tourneo Custom PHEV modellek is, melyek 2019 vége óta kaphatóak az európai piacon.

Párhuzamos hibridhajtás


A párhuzamos hibrideknél az energia két egymástól független úton, párhuzamosan juthat el a célba, vagyis a belsőégésű és a villanymotor egyaránt, egymástól függetlenül is forgathatja a hajtásláncot. Igaz itt sokkal bonyolultabb elrendezésű ez a megoldás, viszont a szélesebb körű szabályozhatósága nagyobb üzemanyag-megtakarítást eredményez. A párhuzamos hibrideknek jobb a hatásfokuk, mint a sorosaké. A ma kapható hibridautók többségében párhuzamos rendszer működik. Ezen az elven alapul a Lexus RX 400h meghajtása, de ez található a Honda Insight modelljében és a Ford Escape Hybrid modellben is.

A legtöbb párhuzamos konstrukcióban a villanymotor/generátor egy egységet alkot a belsőégésű motorral és az erőátviteli berendezéssel, így helyettesíti a hagyományos indítómotort és generátort is. Az energia tárolására egy nagy akkumulátortelep szolgál, amely a hagyományos 12 voltos helyett 42-120 voltos feszültségen üzemel. A hibridautó kisegítő berendezéseit (pl. légkondicionáló, elektromos szervokormány) nem a belsőégésű motor hajtja meg, hanem a fix feszültségű akku. Így az elektromos berendezések állandó sebességgel, vagyis nagyobb hatásfokkal működtethetők, nincsenek kiszolgáltatva a belsőégésű motor változó fordulatszámának.



Megosztott soros-párhuzamos hibrid (vegyes hibrid hajtás)


Ez a hajtásrendszer egyesíti magában mind a soros, mind a párhuzamos hajtás előnyeit és hátrányait. A belsőégésű motor és a kerekek között olyan mechanikai és/vagy elektromos berendezések találhatók, amelyek elválasztják a belsőégésű motor (vagy más elsődleges energiaszolgáltató eszköz) felől jövő hajtást a vezető által igényelt hajtástól.

A belsőégésű motor a legkisebb fordulatszámon adja le a legkisebb forgatónyomatékot. Egy hagyományos járműben nagy teljesítményű motorra van szükség ahhoz, hogy az autó álló helyből egyáltalán elinduljon. Amikor viszont a jármű nagyjából állandó sebességgel halad, a nagy motor a szükségesnél nagyobb teljesítményt nyújt. A soros gerjesztésű villanymotor forgatónyomatéka nyugalmi állapotban a legnagyobb, és kiválóan alkalmas arra, hogy kis fordulaton kompenzálja (és helyettesítse) a belsőégésű motorból nyerhető alacsony forgatónyomatékot.

Megosztott hibrid hajtással rendelkezik például a 2008-as Toyota Prius, vagy a Mitsubishi Outlander PHEV. A Lexus RX 400h hajtása hasonló ehhez, csak itt az első tengelyt egyenletes terhelésnél meghajtó benzinmotor és villanymotor mellett van még egy másik villanymotor, amely erős gyorsulásnál hajtja meg a hátsó tengelyt, vagy akkor, ha az első kerék csúszik – ekkor négykerékhajtásúvá válik.

A hibridek általános működési elve


A hibrid autók akkumulátora menet közben is feltölthető. Ez egyrészt a belsőégésű motor, másrészt az energia-visszatöltő rendszer segítségével valósulhat meg. A belsőégésű motor egy generátort hajt meg, és az termeli az áramot, amely vagy közvetlenül a járművet hajtja így meg, és/vagy az akkumulátor töltését végzi.

Az üzemanyag-fogyasztás csökkentésére alkalmas a Start-Stop funkció is, amely üresjáratban automatikusan leállítja a motort, majd a szükséges időben ismét újraindítja azt.

Az energia-visszatöltő rendszer a fékezés energiájának visszatáplálását teszi lehetővé.

A hibrid autók belsőégésű motorja általában kisebb, mint a hagyományos belsőégésű modelleké . A rövid idejű gyorsításoknál azonban mindkét hajtás üzemelhet, így általában nincs jelentős fogyasztásbeli különbség a hagyományos hajtású autókhoz képest.

A hibrid rendszer legfontosabb alkotóeleme az akkumulátor.

A gyártók a leggyakrabban Li-Ion akkumulátort építenek be a hibrid gépjárművekbe. Emellett természetesen találkozhatunk nikkel-metálhidrid (Ni-MH), nátrium/nikkel-klorid, esetleg hagyományos ólomakkumulátorokkal is a régebbi, első generációs hibrid modellekben.

A Li-Ion akkumulátorokat azért alkalmazzák manapság gyakrabban, mert az ólomakkumulátorokhoz képest sokkal könnyebbek, gyorsabban feltölthetőek és kb. hatszor több feltöltési-kisütési ciklust bírnak ki, mint az ólomakkumulátorok, továbbá egyáltalán nem tartalmaznak nagy mennyiségű savat sem, amely egy baleset során nem egy elhanyagolható szempont.

Most akkor elektromos kocsit vagy hibridet válasszunk?


Nos, annak a kérdésnek az eldöntésében, hogy számunkra melyik típus lenne a megfelelőbb, azt kell meghatározni, hogy elsősorban milyen célra szeretnénk használni a gépjárművet.

Ha például csak városban közlekednénk vele nap mint nap, akkor az elektromos hajtást fontoljuk meg. Ha városban és országúton vegyesen használnánk a járművet, akkor olyan autót érdemes választanunk, amely képes a városi környezetben elektromos, ugyanakkor a vidéki utakon hagyományos hajtással közlekedni.

Például egy Budapesti lakosnak, aki Budáról Pestre munkába járáshoz szeretné használni a kocsit, egy tisztán elektromos hajtású személygépkocsi az ideális választás. Vidéken, egy kistelepülésen, ahol a gyermekeinket esetleg a szomszéd városba kell hordani nap mint nap iskolába, vagyis elsősorban országúton használnánk a járművet, ott a nagyobb hatótávolságú hibrid modellekben gondolkodjunk..

Az elektromos és a hibrid járművek között jelenleg a gépjármű tulajdonos (felhasználó) szempontjából a fő különbség a kocsi hatótávolságában rejlik. Ha az elektromos autó mellett döntünk, akkor aszerint is vizsgáljuk meg a kérdést, hogy tudjuk-e majd otthon, vagy a munkahelyünkön tölteni a járművet két használat között, vagy a drágább, de gyorsabb villámtöltés funkcióra lenne esetleg szükségünk.

Akárhogyan is döntsünk, azt feltétlenül vegyük figyelembe, hogy mind a hibrid, mind az elektromos járművek esetén a fenntartási költségek - beleértve az üzemanyag költségeket, a szervizköltségeket, a parkolási, illetve egyéb díjakat is - lényegesebben alacsonyabbak lesznek, mint a hagyományos belsőégésű járművek esetén azt megszokhattuk. Viszont a költséghatékonysági szempontok mellett igen fontos azt is kiemelni, hogy milyen jótékony hatással vannak ezek a járművek a környezetünkre, a jövőnkre, a Föld sorsára.

Ma ugyanis Magyarországon az egyik legnagyobb probléma a levegő szennyezettsége. Mindannyiunk legfontosabb feladata, hogy mindent megtegyünk az emberiség egészségének és környezetünk épségének megőrzése érdekében. A környezetbarát járműtípusok használata pedig mindkét célkitűzésben óriási előrelépést jelenthet.

Mennyit takaríthatunk meg egy tisztán elektromos autóval?


Egy átlagos, tipikus megtakarítás összege ma Magyarországon 427.820 Ft, ami évi 20 ezer kilométer futásteljesítmény, 7,7 L/100 km üzemanyagfogyasztás, 380 Ft/liter üzemanyagköltség, 45 Ft/kWh háztartási villamosenergia-költség és otthoni töltés mellett értendő (Az ár irányár, szolgáltatónként eltérhet!). Ráadásul Világszerte számos városban elkötelezettek a kibocsátás csökkentése iránt, ezért például Budapesten az elektromos autók számára a közterületeken parkolás kedvezményes vagy akár ingyenes. A zéró kibocsátású járművekre ahol már bevezették, ott jellemzően kedvezményes dugódíjak érvényesek. (Kérjük, a vonatkozó szabályokkal kapcsolatban a helyi hatóságok weboldalain tájékozódjon!)

Cégek számára további előnyt jelent az is, hogy amennyiben teljesen elektromos autókat választanak, úgy a céges autók használatára vonatkozó a természetbeni juttatások adókulcsa 2020-ban 0%, míg egy hasonló, nem elektromos jármű esetén ez akár 30% vagy több is lehet. (A tájékoztatás nem teljes körű!)

ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK IGÉNYELHETŐEK AKÁR 1,5 MILLIÓ FT-IG!!!

Elektromos jármű választása esetén, bizonyos feltételek teljesülése mellett, az állam hozzájárul a vásárlási költségekhez is. Bizonyos hibrid és az elektromos autók vásárlásához a vételár 21%-ig, de maximum 1,5 millió forint erejéig állami támogatást nyújt. A támogatás csak a 20 millió Ft bruttó vételárat meg nem haladó gépjárművekre igényelhető. További előnyök közé tartozik, hogy az elektromos autók esetében nem kell parkolási díjat fizetni, illetve elektromos hajtású személyautók esetében a cégautóadót is elengedik. (A tájékoztatás nem teljes körű!)

Kapcsolódó videók:



Oldalainkon HTTP sütiket használunk, a jobb működésért. További információk